Az utóbbi harminc évben nem sok lehetőség jutott a hazai zöldségtermesztés és a gyümölcsösök modernizálására, Magyarország így is megtartotta vezető szerepét. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila
Magyarországnak határokon átívelő szerepe van a friss és feldolgozott zöldségek, gyümölcsök előállításában. A rendszerváltás óta eltelt több mint három évtizedben a kertészeti ágazatok többségében – elsősorban a gyümölcstermesztésben – alig volt lehetőség a valódi fejlesztésre, aminek a következményeit minden szezonban megtapasztaljuk kisebb-nagyobb mértékben. Sok területen viszont – elsősorban a zöldségtermesztésben – jelentős fejlesztések is megvalósulhattak, aminek köszönhetően hazánk még mindig rajta van a világtérképen.
A több évtizedes elmaradás ellenére a legtöbb zöldség- és gyümölcsfélét, még ha szezonális jelleggel is, megtalálhatjuk a piacokon és az üzletekben. Az ágazati szereplők és a szakemberek viszont már régen megkongatták a vészharangot: a termelők nem húzhatják tovább a létfontosságú fejlesztéseket, ráadásul már nemcsak az ültetvények, de a gazdák életkora is jelzi, hiába számít a hazai kertészet a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb túlélőjének, ennek hamarosan vége.
A zöldség- és gyümölcságazatban – hasonlóan a mezőgazdaság többi területéhez – a termesztőknek korunk három legnagyobb kihívásával kell felvenniük a versenyt: a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárással, a fejlett országokra jellemző, az agráriumot kiemelten sújtó munkaerőhiánnyal és a gazdatársadalom elöregedésével, vagyis a generációváltás nehézségeivel.
A gyümölcsösök vannak a leginkább kitéve a klímaváltozás következményeinek, ezt mi is megtapasztaljuk. Idén a tavaszi fagyok többé-kevésbé megkímélték a barackot, a meggyet és a cseresznyét, de az utóbbi időben egyre több olyan esztendőt jegyzünk, amelyben kajszi- és őszibarackot szinte csak importból tudtunk fogyasztani.
Magyarországon 94 ezer hektár a gyümölcsösök területe, ez a rendszerváltozás óta gyakorlatilag nem változott. Legnagyobb arányban almát és meggyet termesztünk, a legtöbb gyümölcs – döntően alma – Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből érkezik a hazai és külföldi üzletekbe.
A szélsőséges időjárás nem csak a fák virágzásának időszakában, vagyis márciusban és áprilisban fenyegeti az ültetvényeket. A tavaszi fagyok után a májusi, júniusi csapadékos, gyakran zivataros, jégesővel kísért időjárás óriási minőségi és mennyiségi károkat okozhat.
Az utóbbi években több hazai és uniós forrás állt rendelkezésre a gyümölcsösök megújítására. Ennek köszönhetően javult a helyzet, és több ezer hektáron fejlesztettek a gazdák, de az ültetvények túlnyomó többsége korszerűtlen, gyakorlatilag teljesen ki van téve a szélsőséges időjárásnak, és súlyos veszélyt jelentenek a fertőzések, az élősködők is.
A 21 ezer hektárt lefedő almáskertek 90 százalékában nincs semmilyen fagyvédelem. Noha az alma később virágzik, mint a fagyveszélynek jobban kitett barack, az egyre szélsőségesebb időjárás miatt az almaültetvények sincsenek biztonságban. Kevesebb mint 10 százalékuk felett van jégháló, és mindössze negyedük öntözött, vagyis az immár minden évben megjelenő kisebb-nagyobb mértékű aszály is kockázatot jelent.
A jelentős mennyiségű hazai almának mindössze az ötödét kitevő étkezési minőségű gyümölcs stabil jövedelmezőséget nyújt a termelőknek, ám a feldolgozóüzemekbe kerülő, sűrítményként és gyümölcsléként hasznosított ipari almára ez már kevésbé igaz. A felvásárlási ár gyakorlatilag attól függ, hogy Lengyelországban, Európa legnagyobb almatermesztő országában jó vagy rossz termés várható.
Magyarország még mindig almanagyhatalomnak számít, de Lengyelországgal képtelenség felvenni a versenyt, elsősorban a területi különbségek miatt. Ráadásul Szerbia is fenyegeti a pozíciónkat: hiába kisebb déli szomszédunk területe, kétszer annyi gyümölcsöt termeszt.
Az európai meggypiacon ugyancsak vezető szerepe van e három országnak. Az idén korán beköszöntő tavasz biztató meggyszezont vetített előre, ám a szélsőséges időjárásból fakadó kihívásokat jól mutatja, hogy a virágzás időszakában a szokatlan, 25-30 fokos meleg és száraz idő is megtizedelte a várható termést. Ezért a szokásosnál két héttel korábban, június első felében beérő hazai meggy mennyisége várhatóan nem éri el az átlagost.
A hazai meggytermesztőknek már csak abban kell bízniuk, hogy a szüret időszakában nem lesz csapadékos idő vagy kánikula, ami az utolsó pillanatban is jelentős minőségi romlást hozhat. Szerencséjük van a gazdáknak, mivel az átvételi árak várhatóan magasak lesznek. Ami itthon szerencse, máshol maga a katasztrófa:
a magyarországi meggytermésre hatalmas szükség lesz,
mert a lengyel ültetvényeken óriási, több helyen százszázalékos pusztítást okozott az április végi, május eleji éjszakai fagy.
A kiszámíthatatlan időjárás, a fejlesztések hiánya és a piaci viszonyok aligha jelentenek csábító életpályát a fiataloknak. Az átlagosan 30-40 éves ültetvényeken termelőknek viszont az egyre nagyobb része időskorba lép, a teljesítőképessége csökken, s nincs, aki továbbvinné a családi gazdaságot. Egyre nehezebb olyan munkást találni, aki leszedné a gyümölcsöt a fáról.
A munkaerőhiány az agráriumot érte el elsőként, mivel az idénymunkások keresete jellemzően egyike a legalacsonyabbaknak, gyakran feketén dolgoznak. A régóta tartó, gyakorlatilag megoldhatatlan
munkaerő-probléma első áldozata a málnatermesztés lett:
ma már csak néhány száz hektáron terem a gyümölcs, így a legtöbb fogyasztó csak a kevésbé finom importmálnához juthat hozzá.
A hazai kertészeti ágazat szélsőséges helyzetét jól mutatja a zöldborsó- és csemegekukorica-termesztés gyors változása. Magyarország és Franciaország
termeszti az EU csemegekukorica-igényének 80 százalékát, rajtunk kívül még három országban foglalkoznak vele. Szerepünk így megkérdőjelezhetetlen, ám a klímaváltozás két éve a megszűnés szélére sodorta a hazai konzerv- és mirelitipar számára is jelentős növények termesztését. A zöldborsó termesztése nagyban függ a csemegekukorica termőterületétől.
Az utóbbi években jelentősen visszaesett a termésmennyiség és az ágazat jövedelmezősége. Ennek oka, hogy a zöldborsó és a csemegekukorica érésekor rövid idő van a termés betakarítására úgy, hogy ne romoljon a minőség. Napokon áll vagy bukik az egész szezon eredménye. Ha az időjárás e napokon nem kedvező, vagy nem áll rendelkezésre a szükséges munkaerő, gyakorlatilag az önköltségnél is alacsonyabb bevétellel kell számolniuk a termelőknek.
A fejlesztések e területeken is évtizedek óta elmaradnak, a szakmai szervezetek szerint az utóbbi évek krízisei miatt visszaeső jövedelmezőség így is a csodával határos. A költségeket növeli, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés ma már csak öntözhető területeken jöhet szóba, így az energiaszükséglet is jelentős.
Noha úgy tűnik, a csemegekukorica-piac kilábal a válságból, az elmúlt években keletkező piaci rést kezdi betölteni a nyomott árú kínai import. Ennek következményei ma még nem ismeretesek, de az már látható, hogy a kínai mézzel szemben a kínai csemegekukorica jó minőségű, s ehhez alacsony ár is társul. Az ötszörösére növekvő behozatal súlyos veszélyt jelent a magyar és a francia termelőkre.
A szántóföldi zöldségtermesztés visszaszorulóban van, ám a legfontosabb növényekből – hagymából, burgonyából, káposztafélékből – javarészt önellátó az ország, vagy csak nagyon kis mennyiségű importra szorul, ha a szezon kezdete előtt kiürülnek a raktárak.
Gyakorlatilag eltűnt a szabadföldi paprika, paradicsom és uborka.
Ennek oka, hogy az üvegházi és fóliasátras hajtatott kertészet a magyar mezőgazdaság egyik legkorszerűbb és legsikeresebb ágazata. A legmodernebb technológiával felszerelt üvegházakban megterem a hazai paprikaszükséglet 95 százaléka, ráadásul Magyarország az egyik legfontosabb exportőr. Paprika-külkereskedelmünk értéke meghaladja az ötmilliárd forintot, a kereslet pedig óriási a magyar hajtatott zöldségek iránt. A magyarországi termékek legnagyobb piaca Németország, Szlovákia és Ausztria.
A zöldségtermesztés üvegházas formája biztonságos, mert az üvegház védi a növényt a szélsőséges időjárással szemben, területigénye kicsi, a korszerűbb konstrukciók pedig fűthetők is. A termést így túlnyomórészt a napsütötte órák száma befolyásolja.
A következő időszakban jelennek meg azok a pályázatok, amelyek talán az utolsó esélyt jelentik a hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés elhanyagolt ágazatainak életben maradására. Az új uniós ciklus vidékfejlesztési programjának pályázatai kifejezetten az üvegházak, hűtőházak és ültetvények megújítását célozzák, és támogatják a gépbeszerzést is.
A világszínvonalú hazai fajtanemesítésnek köszönhetően az új ültetvények már jobban képesek ellenállni a szélsőséges időjárásnak. A fejlesztés lehetőséget ad jég- és fagyvédelmi rendszerek kialakítására, sőt a munkaerőhiány okozta nehézségekre is vannak technológiai megoldások. A gyümölcsösök megújításának célja, hogy a termés minősége lehetővé tegye a frisspiaci értékesítést, mivel a friss és a fagyasztott gyümölcs jóval keresettebb, az ára pedig jóval magasabb, mint a konzervnek vagy gyümölcslének leadott termésé.
A tavalyi szinten az árak
Érdemben nem változott a szezonális zöldségek és gyümölcsök ára a tavalyi szezonhoz képest. Jelenleg a szamóca szezonja van, az üvegházas gyümölcsöt egyre inkább felváltja a szabadföldi friss termény. Az árak csökkennek, a várakozások szerint 2500-3000 forintért juthatunk hozzá a friss és édes szamócához, amelynek ízét sosem tudja visszaadni a félig éretlenül becsomagolt, több száz kilométerről érkező importáru. A megugró infláció azonban a reálkeresetek csökkenéséhez vezetett. Az ilyen visszaesések elsőként a zöldségek és gyümölcsök iránti keresletben jelennek meg, a nemzetközi adatok alapján ez Magyarországra is igaz volt. Idehaza naponta átlagosan 271 grammnyi gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztunk, az uniós rangsor alsó harmadának tetején helyezkedünk el. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása napi 400 gramm, amelyet mindössze az EU hat országa teljesít: Görögország, Belgium, Olaszország, Portugália, Lengyelország és Románia. Meglepő, de a kontinens, sőt a világ egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcstermesztő országában, Spanyolországban nem érik el az ajánlott napi bevitelt.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Egyre több jogot ajánlanak fel az individuum számára: ma már szabadon választhat nemet, végtelen számú és előjelű életmódot.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
Nem bírt a könnyeivel a 39 éves csatár.
A Telex megduplázta a nyereségét, a 444-nek választási évben megy igazán, de a Partizán mindent vitt. Csupán baloldali szólam az elrettentés, kivéreztetés az ellenzéki média felületein.
